Android Os

Az Android egy Linux kernel alatt futó, mobil operációs rendszer. Fejlesztését az Android Inc., kezdte meg, amit késõbb a Google felvásárolt; késõbb az Open Handset Alliance nevû szövetség vette át a fejlesztését. A fejlesztõk Javában írhatnak alá menedzselt kódot, az eszközt a Google által fejlesztett Java programkönyvtárokon keresztül vezérelve.

Az Android felhasználói szemmel

Manapság leginkább mobil eszközökön találkozhatunk Android operációs rendszerrel, egyre több ismerõs kezében láthatunk érintõképernyõs mobilt, amelyen Android fut. A platform lényeges része a Google eszköztár, amely lehetõvé teszi, hogy a Google(illetve GMail) azonosítónk megadása után a névjegyzéket, az üzeneteinket, a beszélgetéseinket, a naptárunkat, illetve a webes fotóalbumunkat a mobil oda-vissza szinkronban tartsa. Ha levelezni kezdünk egy új partnerrel a GMail keretein belül, a mobilunk névjegyzékében megjelenik az új név; ha egy telefonhívás után felvesszük a névjegyzékbe a hívó adatait, akkor a GMail kapcsolataink között jelenik meg szinte azonnal, s igaz ez a naptárunkra, illetve a GTalk beszélgetéseinkre is. A mobilban lévõ kamera segítségével készített fotókat hamar meg tudjuk osztan a Picasa portálon, illetve a Latitude használatávan megoszthatjuk a pontos helyzetünket ismerõseinkkel. Az Android további érdekessége az Android Market, ahol kategorizált alkalmazásokat tudunk letölteni a telefonunkra, bár magyarországi tartózkodással egyelõre csak ingyenes programokat, vásárolni még nem tudunk. Bár az Android Market-en lévõ alkalmazások száma még nem érte el a rivális AppStore alkalmazásainak számát, naponta találhatunk újabb és újabb hasznos programokat, játékokat. Kissé kényelmetlen a kis méretû kijelzõn, de képesek vagyunk egy Chrome leszármazott böngészõvel a világhálót elérni, a mobil eszköz tudása megfelel egy átlagos böngészõ tudásának (2.2 verzió esetén Flash Lite 10.1 révén Flash tartalom is mûködik!), bár az élménynek a kijelzõ mérete szab határokat, a szöveg újratördelése és a kényelmes zoom funkciók okán mégis hasznos lehet utazás közbeni internetezésre.

 

A platform alapból támogat különféle multimédia formátumokat, legyen az zene vagy videó, ám a letölthetõ programok révén szinte alig van olyan média fájl, amelyet ne tudnánk megszólaltatni. Az Android platform abból a célból született, hogy egységes nyílt forrású oprendszere legyen a mobil eszközöknek (és itt elsõsorban a smartphone kategóriát kell érteni, mintsem egyszerû mobiltelefonokat).

 

Az elképzelés alapja egy Linux alapú operációs rendszer volt, amelyet úgy alakítanak át, hogy képes legyen problémák nélkül kezelni a mobil eszközök integrált hardvereit (érintõképernyõ, WiFi, HSDPA, Bluetooth, stb.). Az elsõ lépéseknél nem volt szó Java nyelvrõl, azonban a Google 2005 júliusában megvásárolta az Android nevû céget, és új irányt adott a fejlesztésnek: a Linux kernel fölé egy virtuális gép került, amely a felhasználói felület kezeléséért és az alkalmazások futtatásáért felelõs. Természetesen ez nem ment egyik napról a másikra, és a Google az elsõ évben igen csöndesen dolgozott, 2007 elején kezdtek kiszivárogni olyan hírek, hogy a Google belép a mobil piacra. Az iparági pletykák végül igaznak bizonyultak, bár sok esetben túlzó állításokat és rémhíreket olvashattunk a híroldalakon. 2007. november ötödikén az Open Handset Alliance bejelentette az Android platformot. Az OHA tagjai között több tucat mobil technológiában érdekelt céget megtalálunk, akik érdekeltek egy nyílt forrású platform bevezetésében.

 

Napjainkra az Android platform iránt a mobiltelefon és a Tablet gyártók érthetõ izgalmát leszámítva nagy érdeklõdés mutatkozik a gépjármûvek fedélzeti számítógépét és navigációját szállító cégek, illetve az ipari automatizálás irányából is, hiszen minden olyan helyen kényelmes az Android, ahol alapvetõen kicsi a kijelzõ, limitáltak az erõforrások és az adatbevitel nem egerrel és/vagy billentyûzettel történik. A platform egyszerûnek tûnik, és messzirõl nézve egyszerû is, vessünk egy pillantást az alábbi ábrára:

android_sys

Mint láthatjuk, a platform alapját a vörös színnel jelölt Linux kernel adja, amely tartalmazza a hardver által kezelendõ eszközök meghajtó programjait. Ezeket azon cégek készítik el, amelyek az Android platformot saját készülékükön használni kívánják, hiszen a gyártónál jobban más nem ismerheti a mobil eszközbe integrált perifériákat. Ez a kis méretû kernel adja a memória kezelését, a folyamatok ütemezését és az alacsony fogyasztást elõsegítõ teljesítmény-kezelést is. A kernel szolgáltatásait használják a Linux rendszerekben meglévõ különféle programkönyvtárak, mint a libc, az SSL vagy az SQLite; ezek C/C++ nyelven vannak megvalósítva, és a Linux kernelen futnak közvetlenül. Részben ezekre épül a Dalvik virtuális gép, amely egyátalán nem kompatibilis a Sun virtuális gépével, teljesen más az utasítás készlete, és más bináris programot futtat. A Java programok nem egy-egy .class állományba kerülnek fordítás után, hanem egy nagyobb Dalvik Executable formátumba, amelynek kiterjesztése .dex, és általában kisebb, mint a forrásul szolgáló .class állományok mérete, mivel a több Java fájlban megtalálható konstansokat csak egyszer fordítja bele a Dalvik fordító. A virtuális gép más, mint a Java alatti megszokott virtuális gép, vagyis a Java csak mint nyelv jelenik meg! A kék színnel jelölt részekben már csak Java forrást találunk, amelyet a virtuális gép futtat, s ez adja az Android lényegét: a látható és tapintható operációs rendszert, illetve a futó programokat. A virtuális gép akár teljesen elrejti a Linux által használt fájlrendszert, és csak az Android Runtime által biztosított fájlrendszert láthatjuk.

 

 

A kiadott verziók

 

Az Android 1.0 (Apple pie :) platform 2008. október 21-én került kiadásra Apache licence alatt, amely - egy szûk fanatikusokból álló rétegen kívül - nem nyerte el igazán az átlag felhasználók tetszését. A platform stabilitása megfelelõ volt ugyan, inkább a használhatósága volt nehézkes, sok esetben pedig a kinézete nem volt megfelelõ. A HTC által gyártott G1 is inkább csak koncepció-telefon volt - elõsegítendõ a fejlesztõk munkáját, illetve felkeltendõ a cégek érdeklõdését, mint használható mobil eszköz. A Google azonban nem ült a babérjain, hanem komoly fejlesztésekbe kezdett...

 

Android 1.1 (Banana bread)

Ez a jelentéktelen mértékben elterjedõ kiadás 2009. februárban jelent meg, felkerült a G1 telefonokra, sok apró hibát javított, amely az eltelt pár hónap alatt napvilágra került, de az igazán égetõ problémákra nem adott gyógyírt.

 

Android 1.5 (Cupcake)

Majd fél évvel az elsõ verzió után jelent meg a 2.6.27 verziójú Linux kernelen alapuló Android platform, amely tucatnyi újítást tartalmazott: * Szoftveres billentyûzet automatikus kiegészítés funkcióval * A2DP Bluetooth támogatás, illetve automatikus headset csatlakozás

* Új UI komponensek

* Animációk a képernyõváltások között

* Feljavított Copy-Paste funkció

* Videók és képek közvetlen feltöltése a YouTube és a Picasa portálokra

 

Android 1.6 (Donut)

A 2009 szeptemberében megjelenõ 1.6 verzió az elõzõ kiadás ráncfelvarrásaként érkezett:

* Android Market javítások

* Feljavított galéria funkcionalitások (több kép kijelölése közös mûvelethez)

* Hangfelismerésen alapuló funkciók

* A teljes platformban keresni képes keresõ

* A használt technológiák frissítése, WVGA felbontás támogatása, egyéb optimalizálások

 

Android 2.0/2.1 (Eclair)

A 2009 októberében kiadásra kerülõ 2.0 verzión a Google régebb óta dolgozott, s a változások is mélyebbre hatottak, ami a verziószámból is látszik:

* 2.6.29 Linux kernel

* Hardverre optimalizálás

* Változatos képernyõméretek és felbontások támogatása (NetBook és Tablet támogatás)

* Újraértelmezett grafikus felület

* HTML5 támogatás

* Multi touch támogatás

* Bluetooth 2.1 támogatás

* "Élõ" háttér

A 2.0 kiadása után nem sokkal érkezett a 2.0.1 verzió, amely több apró - de bosszantó - hibát javított, illetve 2010 januárban a 2.1 verzió, amely további javításokat hozott az Android világába. Az Eclair legsikeresebb verziója a 2.1 lett, a 2.0 és a 2.0.1 minimálisan terjedt el, az OHA tagok eszközeire csak 2.1 került fel.

 

Android 2.2 (Froyo)

2010 májusában mutatta be a Google az I/O fejlesztõi konferencián:

* Feljavított böngészõ: Flash 10.1 és akár háromszor gyorsabb JavaScript

* JIT támogatás, amely a CPU igényes feladatokat 400-500 százalékkal gyorsíthatja

* Stream és push támogatás

* Adhoc WiFi megosztás

* Teljesítmény és felületi javítások

* Az alkalmazások nagy részét a microsd kártyára lehet másolni és ugyanígy vissza is lehet.

 

Android 2.3 (Gingerbread)

A Google végre elérhetővé tette a méltán népszerű mobil operációs rendszerének, az Androidnak a legfrissebb változatát, amely immáron a 2.3-as verziószámnál tart. A friss szoftver - ahogy az várható volt - rengeteg finomhangoláson esett át és ezzel egy időben számos új funkcióval is gazdagodott, amelynek köszönhetően - ha szabad így fogalmazni - az Android készülékek még ütőképesebbek lesznek. A Gingerbread kódnévre keresztelt kiadás a fejlesztők szerint lényegesen jobb választás lesz játékfejlesztéshez, mint elődje és ezt a különböző szoftverfejlesztő cégek valószínűleg ki is használják majd. A játékfejlesztők munkáját segíti majd a platform optimalizált eseménykezelője, valamint az is, hogy a fejlesztők a rendszer több részéhez is natív hozzáférést kapnak. A natív kódból az alkalmazások hozzáférhetnek a beviteli- és szenzor eseményekhez, de az EGL/OpenGL ES és az Open SL ES technológiákból is profitálhat majd az adott játék. A precíz mozgásérzékelés megvalósításában néhány új szenzor (pl.: giroszkóp) támogatása nyújt majd segítséget. Az új fejlesztések a játékok irányítására is kedvezően hatnak, ugyanis a platform friss verziója az érintéseket és a billentyű lenyomásokat hatékonyabban, gyorsabban érzékeli, mint elődje.

 

A hatékonyabb "játék támogatás" mellett az új Android kiadás beépített VoIP támogatást is magában foglal, ezzel együtt hatékonyabb cut-and-paste (kivágás és beillesztés) funkciót, valamint továbbfejlesztett letöltés kezelőt is tartalmaz, sőt, még beépített feladatkezelővel is ellátták a fejlesztők. Amennyiben az adott okostelefon rendelkezik előlapi kamerával, akkor azt könnyedén használhatjuk videó telefonálásra is, de a repertoárból az NFC (Near-Field Communication) támogatás és - ahogy azt fentebb már említettük - a giroszkóp támogatás sem hiányzik. A platform átalakított felhasználói kezelőfelülettel és átalakított képernyő-billentyűzettel érkezik, ez utóbbi még többérintéses támogatást is kínál.

 

 

Android 3 (Honeycomb)

A Google az idei CES-re ledolgozta e hátrányát, és bemutatta a táblagépes Android rendszerét, a külön számozást kapott 3.0-t, amely korábban Honeycomb kódnéven vált ismerté.

Ujjra komponált felület

A táblagépes optimalizálás miatt az Android 3.0 tökéletesen elboldogul külső gombok nélkül (persze a ki- és bekapcsoló nem váltható ki). Ennek jegyében az új felhasználói felület aljára került egy rendszersáv, amely nagyjából a Windows Tálcájához hasonlatos. Itt érhetjük el bal oldalon a fő navigálási gombokat, úgymint vissza, főképernyőre váltás és futó programok megtekintése. Jobb oldalra pedig az értesítési terület került, ahol megtekinthetjük a rendszer üzeneteit, valamint az órát, a hálózati csatlakozás ikonját és a töltöttségmérőt.

A képernyő tetejére pedig az úgynevezett Action Bar került, amely a fejlesztési környezeten keresztül alkalmazásonként testre szabható, azaz optimális esetben itt a futó szoftverek legfontosabb utasításai kapnak helyet. Hogy ez mennyire szabadon változtatható, arra jó példa, hogy a rendszer böngészőjénél itt kap helyet a füleket és egy további utasítást előcsaló gomb, a Google Maps-kliensnél a tájolás, a Places, a Direction, a rétegek és a további beállítások kerültek felülre, míg a főoldalon a Google-keresés, a hangvezérlésre váltás, a szoftverek menüje és a főoldal testreszabása található meg.

 

 

Android 4 (Cream)

Bár a Google Android operációs rendszerének legutolsó elkészült verziója, a Froyo még alig csak pár készülékre érkezett meg, a soron következő Gingerbread-hez csak jövő héten jelenik majd meg az SDK, az elsősorban táblagépekre szánt Honeycomb pedig csak hónapok múlva lesz aktuális, de máris szivárognak az információk az Android ezt követő verziójáról is. Igaz, erről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy neve - a fagyott joghurt, a mézeskalács és a mézlepény után - egy további finomság: Ice Cream, azaz "fagyi" lesz.

A nevet az ARM elnöke, Tudor Brown szellőztette meg, aki egy a Forbes-nak adott interjújában utalt a legújabb fejlesztés alatt álló Android kódnevére. Bár a Google hivatalosan egyelőre nem erősítette meg az információt, minden okunk megvan Brown-nak hinni, azon egyszerű oknál fogva, hogy cége - mint a mobiltelefonok és táblagépek legkedveltebb processzorainak gyártójaként - képezi a Google egyik legfontosabb stratégiai partnerét az Android vonatkozásában, aki nyilvánvalóan legelőször értesül a vállalati fejlesztési terveivel kapcsolatban.
Az új rendszer az Android "Honeycomb" (azaz "mézlepény") kódnevű kiadását fogja követni

Rossz hír ugyanakkor, hogy Andy Rubin, a Google fejlesztési elnökhelyettesének elmondása szerint a jövőben le fog lassulni az Android fejlesztési - ill. egészen pontosan a frissítési - üteme, és szemben a korábbiakkal legfeljebb csak évente egyszer jelenik majd meg új verzió az immár hihetetlen népszerű mobil operációs rendszerből. Ez a gyakorlatban akár azt is jelentheti, hogy a szóban forgó Ice Cream legkorábban csak jövő utáni évben, azaz 2012-ben kerül majd végleges változatban kiadásra.

Az még nem egyértelmű, hogy az Ice Cream milyen verziószámot fog viselni, de mivel a Gingerbread és a Honeycomb a 3.0 ill. 3.5-ös verziószám alatt érkezik, valószínűnek tűnik, hogy a hideg finomságra hivatalosan Android 4.0-ként hivatkoznak majd.

Android 5 (Jelly Bean)

A Google állítólag még idén nyáron ki fogja adni Android operációs rendszere következő, jelentős fejlesztéseket felvonultató főverzióját. A "Jelly Bean" (azaz "Zselédrazsé") kódnevű Android 5.0 a keresőóriás reményei szerint komoly és közvetlen konkurense lesz majd a Microsoft ősszel megjelenő operációs rendszere, a Windows 8 mobiltelefonokra és táblagépekre szánt változatának.

Jelly Bean
Az új Android változat nyári kiadása némileg váratlan fejleménynek tekinthető annak tükrében, hogy a Googe alig pár hónapja: tavaly októberben adta ki a rendszer jelenleg legfrissebb változatát, és alig van olyan készülék, amely már ezzel működik.

Ugyanakkor a másik oldalon érthető, hogy a Google ki akarja használni helyzeti előnyét és még az előtt elő akar rukkolni időközben elkészült fejlesztéseivel, hogy a Microsoft-nak a Windows 8-cal esélye lenne valamely érintett területen időben megelőznie őt, és így esetleg okot adni a gyártóknak arra, hogy új készülékeit a tőle származó helyett a redmondi rendszerrel szállítsák le.

Ez utóbbit a Google annyira el akarja kerülni, hogy az Android 5.0 esetében támogatni fogja az új rendszer dual-bootos környezetben történő működését is. Azaz, a gyártók akár olyan táblagépeket és mobiltelefonokat is készíthetnek majd az új rendszerrel, amelyek alapvetően a Windows 8-cal érkeznek majd, de mellete az Android futtatását is lehetővé teszik majd ugyanazon eszközön belül - ráadásul úgy, hogy a két rendszer közötti váltáshoz a készülékeket nem kell majd újraindítani.

Az ugyanakkor még kérdéses, hogy maguk a gyártók mennyire fogják ténylegesen kihasználni ezt a lehetőséget, és persze az is, hogy maga a Microsoft mit szól majd ehhez az elképzeléshez.

 

 

 

Forrás:wikipedia